Mindenki számára nyitott városok: A látássérült fiatalok lehetőségeinek javítása

Nagy Gabriel projektkoordinátor mondta el a strukturált párbeszéd projekt teljes történetét:

Miért pont a látássérült fiatalokat választottátok a projekt célcsoportjaként?

Szervezetünk, a Babilon Travel Egyesület alapítása óta azon dolgozik, hogy a fogyatékosséggal élő és a hátrányos helyzetű fiatalokat jobban elismerjék a társadalomban. Mivel magam is látássérült vagyok, egyértelműen erős személyes kötődésem van az ügyhöz.

Hogyan született meg a projektötlet?

Egy korábbi projektünk, a Value the Difference nyomon követése közben gondolkodtunk el lengyel partnereinkkel, mennyi minden hiányzik a fogyatékossággal élő személyeket támogató infrastruktúrából. A látássérült fiatalok például hétköznapi életükben is számos kihívással és akadállyal szembesülnek. Honnan tudhatnák, melyik busz érkezett meg a buszmegállóba, a villanyrendőr zöld vagy piros színnel világít-e? Ezek a problémák alapvetően korlátozzák a látássérült fiatalok mobilitását és komolyan befolyásolhatják munkavállalási kilátásaikat is. A helyzet javítása érdekében úgy döntöttünk, összekötjük a fiatal látássérülteket a döntéshozókkal. A projekt megtervezését 2016-ban kezdtük, 2017 elején adtuk be az Erasmus+ pályázatot strukturál párbeszéd pályázati kategóriában ifjúsági területen. Ugyanebben az évben novemberben rendezhettük meg a projekt fő eseményét városunkban, a romániai Kolozsváron.

Mi volt a rendezvény célja?

Az ötnapos transznacionális találkozón 32, nemzetközi partnerszervezeteink által kiválasztott fiatal vett részt. Minden országot egy csapat képviselt, melyben legalább egy látássérült vagy vak fiatal volt. A csapatok öt döntéshozóval (minden részt vevő országból egy) találkoztak, akik a projekt ideje alatt a hozzáférhetőséget és a fogyatékossággal élő személyek mobilitási lehetőségeit érintő kérdéseken dolgoztak. A fiatalok arról is tanultak, hogyan vehetik fel a kapcsolatot és kommunikálhatnak hatékonyabban a hatóságokkal.

Hogyan vettétek rá a részvételre magukat a döntéshozókat?

Szerencsére minden partnerünk jó kapcsolatot ápolt a közszervekkel, melyek az ifjúsággal, az inklúzióval és a fogyatékossággal kapcsolatos területekért feleltek. A Babilon Travel Egyesülettel szervezett projektjeink például 2014 óta részesülnek az önkormányzat támogatásában, így jó kapcsolatot alakítottunk ki a helyi politikai döntéshozókkal. Szerencsére a többi ország döntéshozói is fogékonyaknak bizonyultak az európai fiatalokkal történő véleménycserére és értékelték a lehetőséget.

Felmerült más nehézség?

Nem igazán. Néhány résztvevő speciális szükségletekkel és preferenciákkal bírt az étrendet illetően, amit sajnos nem kommunikáltak a projekt előtt, csak érkezésükkor, de ezeket az igényeket könnyű volt kielégíteni.

Melyek voltak az egyes projektszakaszok kulcsfontosságú pontjai?

Csupán pár hónappal a fő esemény tervezett időpontja előtt érkezett a hír, hogy elfogadták a projekttervünket. Ezután rögtön elkezdtük szervezni a partnereinkkel az online előkészítő találkozónkat, és megegyeztünk a résztvevők jelentkezési folyamatának részleteiről. Ezek után minden partner elkezdte hirdetni a projektet és kiválasztotta a jelentkezőket a kolozsvári útra. A projekt végén megosztottuk az eredményeket a partnerek honlapjain és közösségi média oldalain, illetve feltöltöttük azokat az európai projektek eredményeinek platformjára.

Hogyan vontátok be a fiatalokat a folyamatba?

A program első napjaiban a 32 résztvevő és az öt döntéshozó tanulmányi kirándulásokra indult Kolozsvár belvárosában. Kiscsoportokban fedezték fel a közlekedés nehézségeit, csoportonként más-más aspektusra koncentrálva: vendéglátó létesítmények, helyi autóbusz-szolgáltatások, parkok, egyéb közterek stb. Ezután bemutatták a társaiknak mindazt, amit tapasztaltak. Csak néhány bizarr felfedezés példaként: láttak például nehezen megközelíthető, lépcsőre eszkábált rámpát kerekesszéket használó személyeknek és azt is felfedezték, hogy tilos volt felvinni a vakvezető kutyákat a tömegközlekedési eszközökre. Ezen tapasztalatokból kiindulva a fiatalok 26 különböző javaslatot készítettek az akadálymentesség növeléséért. Ezt a zárójelentést a hét második felében hivatalosan is átadták a város alpolgármesterének. Az ötnapos rendezvényen minden nemzeti csapat bemutatta saját országának helyzetét, így könnyen alkalmazhatták a kolozsvári javaslatokat saját városaik köztereinek akadálymentesítésében.

Melyek voltak a legérdekesebb, fejlesztésre irányuló ötletek?

Javasolták a hangjelzések villanyrendőröknél és a különböző taktilis felületek járdán és utakon való alkalmazását, melyek segítségével a vak személyek könnyebben érzékelik, hol kezdődnek a kereszteződések. Kérték, hogy több szolgáltató adjon ki számlákat Braille-írással és a városi közlekedés modernizálását, például hangjelzések bevezetésével a buszmegállókba és egy okostelefonos alkalmazással, amely tájékoztatja a vak vagy látássérült személyeket a járatok érkezésének idejéről.

Nehéz volt rávezetni a fiatalokat az együttműködésre?

Hozzászoktunk, hogy látássérült, vak és nem sérült fiatalok vegyes csoportjaival dolgozunk. Az empátia növelésének érdekében rendszerint legalább egy foglalkozást tartunk, ahol a látó fiatalok kipróbálják, milyen a világ látássérült társaiknak. Először is megmutatjuk nekik, hogyan vezethetnek egy vak személyt, hogyan írhatják le a környezetüket és segíthetik az akadályok elkerülésében társaikat. Ezután párokat alakítanak, ahol bekötjük egyikük szemét, míg a másik a vezető szerepet veszi fel. Később szerepet cserélnek. Nem sokkal ezután a látássérült és vak fiatalok is csatlakoznak, és megpróbálnak együttműködni bekötött szemű társaikkal bizonyos feladatokon keresztül, például ételt készítés vagy étkezés során. Általában nagyon jól szórakoznak ezeken a foglalkozásokon, akkor is, ha a végeredmény katasztrofális. Ráadásul a látó fiataloknak ez egy igazán intenzív és oktató élmény, amiből sokat tanulnak.

Hogyan fedeztétek fel a módszereket, amelyek legjobban működnek ezen együttműködések elősegítésében?

Amikor elkezdtünk oktatási projekteket szervezni, kapcsolatba léptünk a látássérült fiatalok helyi középiskolájával. Tőlük kaptunk ihletet és kezdtünk vegyes csoportokkal foglalkozni. A látássérült fiatalok tapasztalatai talán nagyon különbözőnek tűnnek, de amikor látókkal kerülnek egy csapatba, mindenki előtt hamar nyilvánvalóvá válik, mennyi közös pontjuk van, hasonlóak a szükségleteik, elvárásaik és reményeik, fogyatékosságtól függetlenül.

A projekt ténylegesen befolyásolta a döntéshozók akadálymentességhez való hozzáállását?

Igen, például 2018-ban a városunk támogatta egy további vállalásunkat. Szervezetünk képviselői helyi finanszírozással eljuthattak Varsóba, Lengyelországba, ahol megismerhették és hazahozhatták a város új akadálymentesítési stratégiáját.

Mi volt a fiatalok legfontosabb tanulási eredménye?

A fiataloknak el kellett sajátítani a nyilvános beszéd képességeit, az ötleteik vonzó és konstruktív módon történő előterjesztését. Hála a kiscsoportos munkának fejlesztették nyelvi, kommunikációs és csoportszervezői képességeiket is. Lehetőségük nyílt javaslataik prezentálására, a városi tanácsokban és a kormányzatokban dolgozó döntéshozók szemléletének megváltoztatására, akik belátták a saját terveikben rejlő holttereket és hasznosítani tudták a fiatalok új meglátásait.