Számomra a legfantasztikusabb dolog az volt, hogy megismertem a mikroműanyagokat és megértettem az összefüggéseket arról, hogyan befolyásoljuk a tengereket. Elméletben tudjuk, miként hatunk rájuk, de látni, hogy mennyi műanyag található a partokon igazán felnyitotta a szemem. A projektről rengeteg ötlettel a tarsolyomban tértem haza, amiket megvalósíthatok, illetve átadhatok a családomnak és a barátaimnak. Inspiráló volt látni azt is, hogy a projekt szervezői milyen szenvedélyesen beszéltek a témáról és hogy mindenki keményen dolgozott a bolygónk védelmén. A projekt kíváncsivá és aktívvá tett. Magammal hoztam sok képet, más résztvevőktől kapott apró ajándéktárgyakat és egy klassz, fém kulacsot, amit műanyag üvegek helyett használok.
Ez az inspiráló ifjúsági csere, melyet egy egyedülálló bioszféra rezervátumban rendeztek a spanyol Fuerteventura szigetén, a klímaváltozás helyi hatásaira hívta fel a figyelmet. A fiatalokból álló nemzetközi csapat konkrét lépéseket tett a sziget jövőjéért és számtalan új ismeretet szerzett a fenntartható életmódról.
A fenntartható életmód terjesztése szervezetünk legfontosabb célja. Minden nap, minden rendezvényünkkel ezen és más természetvédelmi ügyeken dolgozunk. A missziónk nem csak abból áll, hogy csodás szigetünkre csábítjuk a fiatalokat, hanem szeretnénk ösztönözni őket, hogy megértsék a problémáinkat és segítsenek a megoldásukban. Számunkra ez jelenti a valódi részvételt.
Yanira Cáceres, az Avanfuer civil szervezet elnöke és Alberto Sarabia Hierro, a spanyol csoport vezetője engedett bepillantást a történet hátterébe:
Mesélnétek pár szóban arról, mivel foglalkozik az Avanfuer?
Az Avanfuer egy civil szervezet, mely a Kanári-szigetek egyik nagyobb szigetén, Fuerteventurán dolgozik különféle környezetvédelmi kérdéseken. Fuerteventura része egy UNESCO bioszféra rezervátum, ami magában foglalja a szigetet és az azt körülvevő tenger egy részét. Mivel közel 15 éve küzdünk a műanyagszennyezés ellen, úgy éreztük, eljött az ideje, hogy még inkább bevezessük a fiatalokat a munkánkba egy ifjúsági csere keretében!
Hogyan terveztétek meg a projektet?
Először kiválasztottunk három, különböző országokban működő partnerszervezetet. A Réunionról, azaz az Indiai-óceán egy francia szigetéről érkezett csapat profilja nagyban hasonlított a miénkhez, míg a horvát csoport jóval városibb környezetből jött. Romániai partnerszervezetünk célja pedig az aktív állampolgárság elősegítése volt. Egyetértettünk, hogy mindegyik szervezet egy öt fiatalból és egy csoportvezetőből álló csapatot küld a programra. Mivel változatos társaságot akartunk, alaposan átgondoltuk a kiválasztási folyamatot, számításba vettük a résztvevők korát, nemét és a környezetvédelem iránti érdeklődésüket. Habár a partnereinknek már sok tapasztalatuk volt különféle programok szervezésében, a mi projektünk mégis kiemelkedő élmény volt számukra is és nagy hatást gyakorolt rájuk!
Miként állt össze a heti program?
A hét elején óceánokról (Jeges-tenger, Indiai-óceán, Atlanti-óceán és Csendes-óceán) elnevezett, vegyes kiscsoportokba osztottuk a résztvevőket. Minden csapat más nemzetiségű fiatalokból állt, hogy jobban feloldódjanak és elkezdjenek beszélgetni. Bevezetésként a fiatalok bemutatták országaik környezetvédelmi helyzetét a műanyaggal kapcsolatos problémákra koncentrálva. Így tudtuk meg például, hogy a Réunion sziget kihívásai nagyon hasonlítanak a mieinkre, és hozzánk hasonlóan ők is keményen dolgoznak a tengeri teknősök megmentésén. A szigetünkön futó természetvédelmi projektekről a bioszféra rezervátum egy képviselője tartott előadást. Ez volt a program legelméletibb része, mely után a gyakorlatban is felfedeztük a rezervátumot, így a fiatalok a saját szemükkel látták, mi történik a szigeten.
Melyek voltak a fő szabadtéri programok?
Felkerestük a tengeri teknősöket gyógyító központot, amely a teknős populáció gyarapításán dolgozik és gondját viseli azoknak a tengeri teknősöknek, melyek úszólába vagy szája sérült. A sziget nagyon száraz, de néhány érdekes, édesvizű területe fontos fészkelő- és táplálkozóhelyet nyújt a madaraknak. Mivel ezeken a részeken jól megfigyelhető a törékeny ökoszisztéma, pontosan ide szerveztünk ploggingot, hogy megértessük a fiatalokkal az emberek környezetre gyakorolt hatását. A plogging egy Svédországból származó trend, tulajdonképpen kocogás közbeni szemétszedés, mely ma már az egész világon népszerű. A környezettisztításba minden fiatal résztvevőnk beszállt, egyesek még versenyeztek is, ki tud több szemetet gyűjteni! Egy másik napon olyan strandokat kerestünk fel, melyek első látásra tisztának tűntek. Azonban alaposabban szemügyre véve őket láttuk, hogy tele voltak mikroműanyag részecskékkel. Csapataink segítettek a mikroszkopikus, kicsi műanyag törmelékek és a part jelenlegi állapotát jellemző adatok gyűjtésében.
Hogyan reagáltak a fiatalok ezekre a felfedezésekre?
Meglepetésként érte őket, hogy a mikroműanyagok az áramlatokkal utaznak és szinte bárhol partra sodródhatnak. A program segítségével megértették, hogy minden mindennel kapcsolatban áll és cselekedeteik a bolygó más részeire is hatással lehetnek.
Miként szerveztétek a kültéri foglalkozásokat?
Eseményeinken nagy gondot fordítunk a menüre, mert úgy hisszük,hogy a minőségi ételek fogyasztása jobb hozzáállású és energiájú csapatot eredményez. Kerüljük az egyszerhasználatos műanyag csomagolásokat, és friss, helyi termékeket vásárolunk. Amikor nem tudtuk biztosítani a kültéri étkeztetést, mi magunk készítettük el az ebédet. A grillezés például emlékezetes és csapatépítő volt, a fiatalok úgy érezték magukat, mint egy család: közösen vállalták a feladatok és felelősségek megosztását, valaki a tűzre figyelt, míg mások zöldséget aprítottak…
Hogyan vittétek hírét a projektnek szélesebb körben?
A fiatalok közösségi média kampányt indítottak, a program során folyamatosan tettek közzé fotókat és videókat. A promótálás közben használták a kimondottan erre a projektre tervezett, organikus pamutból, fenntartható tintával, egy helyi kisvállakozás által készített pólókat. Emellett egy kulacsot is ajándékoztunk nekik, amelyet megtöltve magukkal vihettek a kinti programokra. A projekt híre egyébként a helyi közösséghez is eljutott, meghívtak bennünket a rádióba és találkoztunk Fuerteventura önkormányzatával. Fiatal résztvevőink nagyon büszkék voltak rá, hogy elmesélhették a tanács tagjainak mindazt, amit tanultak és tettek a szigetért!
Mit gondoltok, mi mindent sajátítottak el ezen a projekten?
A nemzetközi estek hozzájárultak a kulturális korlátok lebontásához: csoportjaink megismertették egymással kedvenc ételeiket, táncaikat és szokásaikat! A Kanári-szigetek napján (május 30.), ami egy fontos nemzeti ünnep, a fiatalok kipróbálták egy hagyományos, fa botokkal játszott sportunkat. Illetve mindegyik „óceán csapat” elkészített egy híres, búza vagy kukoricalisztből készült helyi fogást, a gofiót. Végül megszavazták a legfinomabbat! A hét befejezéseként színes papírra írt üzeneteket cseréltek. Ez szép módja volt annak, hogy emlékezzenek az itt töltött időre. A fiatalok visszajelzései közül egy üzenet különösen megérintett és megerősített bennünket abban, hogy sikerült elindítanunk egyfajta változást bennük: „Avanfuer megváltoztatott. Amikor visszatérek Réunion szigetére, új életet fogok kezdeni: új tanulmányokba vágok bele és új mentalitást veszek fel, hogy a környezetemet műanyagmentessé tegyem.
Szembe kellett néznetek kihívásokkal is?
A tömegközlekedés elég gyér a szigeten, és a szálló messze van a legközelebbi várostól, illetve nagy kérdés magára a szigetre való eljutás. Mivel Fuerteventúrára csak Madridból, Barcelonából, Gran Canaria szigetéről vagy Teneriféről mennek repülőjáratok, a réunioni csapatnak először Franciaországban, majd Spanyolországban kellett átszállnia. Egy ilyen hosszú utazás után több résztvevő nyilván kimerülten érkezett, ezért minibuszokat béreltünk, melyek legalább a helyi közlekedés idejét lerövidítették.
Mit tartotok a legfontosabb tanulási eredménynek?
A pszichológusok szerint körülbelül tizenöt napra van szükség egy szokás megváltoztatásához, de erre a projektre csak egy hetünk volt! Ennek ellenére még ebben a kis időintervallumban is sikerült tudatosítani a fiatalokban, hogy milyen következményekkel járnak a tetteik. Legközelebb, amikor műanyagot vásárolnak, biztosan megkérdezik maguktól, hogy igazán szükségük van-e rá, újrahasznosított-e és milyen hatással lesz a választásuk a környezetre.
Valamilyen formában sikerült folytatni a projektet?
Igen! Egyesületünkben jelenleg aktívan működik az ifjúsági részleg, melynek tagjai az ifjúsági csere résztvevői. Velük együtt folytatjuk tevékenységeink népszerűsítését és hirdetését például a #plasticfreeyouth hashtaggel, amivel még több olyan fiatalt tudunk elérni, akik egyetértenek projektünk filozófiájával.
Mit ajánlanátok azoknak, akik szeretnének hasonló programot szervezni?
Ismerjék meg a programjuk helyszínét és vegyék számításba a fenntartható szemléletet! Fel lehet venni a kapcsolatot a környékbeli cégekkel, vásárolni a helyi termelőknél és a közlekedést is meg lehet szervezni ésszerűen.
A projektről
Supported by:
Erasmus+ / Ifjúsági cserék
EU ifjúsági terület prioritása:
Fenntarthatósági, környezet- és klímavédelmi célok
Topic:
Aktivizmus és döntéshozatal
Láthatóság:
A résztvevők interjút adtak a fuerteventúrai rádiónak. Az interjúról és a fiatalok helyi döntéshozókkal való találkozásáról a helyi sajtó is beszámolt egy cikkben. A fiatalok közösségi média kampánnyal #plasticfreeyouth hashtag alatt hirdették üzenetüket világszerte.
Részt vevő szervezetek:
Asociación Avanfuer (SP); IDA Croatia (HR); ASOCIATIA TINERILOR CU INITIATIVA CIVICA (RO); VIVRE ENSEMBLE AVEC NOS DIFFERENCES (FR)