A Com’ON Europe legfontosabb eredménye, hogy létrehoztunk egy stabil hálózatot a projektben résztvevő partnervárosok és facilitátorok között. A leginspirálóbb rész az volt, hogy csapatban dolgoztunk egy közös célért. Személy szerint sokkal jobban megértettem, hogy a különböző országok fiataljai ugyanolyan szükségletekkel és vágyakkal bírnak, és erősen hisznek benne, hogy a fiatal generációnak is részt kell vennie városaik döntéshozatali folyamataiban.
Egy elképzelés megvalósítása igen nagy kihívás lehet. Ezért nem volt kis teljesítmény hét európai város önkormányzati tisztségviselőinek és szakértőinek munkája, mellyel lehetővé tették a fiataloknak a közpénzek elköltése feletti befolyásolás gyakorlását! Hála erőfeszítéseiknek, a fiatalok könnyebben részt vehettek közösségépítő folyamatokban és különböző irányelvek megalkotásában.
Az ifjúsági részvétel az empátiáról szól. A fiatalokat meg kell hallgatni, bíztatni és támogatni őket, hogy elhiggyék, az ő hangjuk is számít. A legjobban mindezt úgy tudjuk elérni, ha bevonjuk őket olyan folyamatokba, ahol ők maguk változtathatnak.
A Com’ON Europe projektkoordinátora, Farkas András és a Com’ON Cluj-Napoca projektmenedzsere, Dumitroaea Larisa osztották meg velünk tapasztalataikat arról, hogy a részvételi költségvetés hogyan segíthet a fiataloknak:
Hogyan definiálnátok a részvételi költségvetés fogalmát?
A részvételi költségvetési folyamatban a polgárok részt vehetnek a közpénzek elköltésének módjához kapcsolódó döntésekben. A részvételi költségvetési kezdeményezések elmélete Dél-Amerikából ered, ahol sok város alkalmazta a legjobb infrastrukturális befektetések kiválasztására. Szerettük volna ezt a módszert az ifjúságot érintő projektekhez alakítani, melyeket mindenféle közigazgatási vagy ügyintéző szerv alkalmazhat, önkormányzatoktól kezdve kormányokon át az Európai Unióig.
Mielőtt rátérnénk erre az innovatív Erasmus+ projektre, bemutatnátok a városotok, Kolozsvár (Románia) részvételi költségvetési programját?
A Com’ON Cluj Napoca helyi részvételi költségvetési programjához 2015-től kezdve minden évben kiválasztunk egy inspiráló témát. Az első év szlogenje a „Do your share!” (Vedd ki a részed!) volt, míg 2020-ban a járványra reagálva a „Let’s do well together!” (Legyünk jól együtt!) jelmondatot javasoltuk. Ebben az esetben például arra kértük a fiatalokat, hogy négy szempontból járják körbe a jólét témáját: egészség, oktatás, részvétel és környezet. Az aktuális felhívás kihirdetésekor minden évben több száz ötletet kapunk a fiataloktól. A jelentkezési lap egyértelmű, könnyen érthető, de webinárokat is tartunk, hogy segítsük a jelentkezőket javaslataik előterjesztésében. Ezután egy nyilvános szavazást rendezünk, ahol eldől, melyik kezdeményezések kapnak finanszírozást. Az első évben a 18 év feletti, de 2020-tól már a 14 év feletti fiatalok is szavazhattak kedvenc projektjeikre online. A nyertes csapatok természetesen a projektek megvalósításáért és népszerűsítéséért is felelősek.
Tudnátok példát mondani nyertes projektekre?
Egy csoport fiatal művész egészen kis költségvetéssel újrafestett egy régi villamost, amely új színt hozott a városunk életébe és máig működik. Egy másik csapat művészeti galériát nyitott, mely az első lépés volt saját vállalkozásuk megalapításához, míg megint mások függőágyakat helyeztek ki egy városi parkba! Az idei nyertes kezdeményezések között vannak internetes, középiskolai diákoknak szóló orvosi (egészségügyi) tanórák, a fiatalok mentális egészségének fontosságát hirdető programok, a véradás népszerűsítése, erdei vezetett túrák és filozófia témájú, gyerekeknek és kamaszoknak szóló foglalkozások. Ezek a kezdeményezések egytől egyig a helyi közösség javát szolgálták, és egyben olyan dolgokra tanították a fiatalokat, mint a tervezés értéke, a hatékony prezentáció, a szervezés és a beszámoló.
Hogyan biztosítjátok, hogy a fiatalok az egész folyamatban aktívan részt vegyenek?
Igyekszünk friss és csábító felhívásokkal előrukkolni. Próbáljuk egyszerűsíteni az adminisztrációt, és hagyni, hogy a csoportok az ötletekre koncentráljanak ahelyett, hogy a bürokráciával küzdenének. Például bátorítjuk őket, hogy fotókkal és videókkal hirdessék a projekteket. A helyi közösség tagjai lelkesen várják az eredményeket, és a fiatalokat is energiával tölti fel a tőlük kapott pozitív visszajelzés. Szervezői csapatunk mindig elérhető, kereshetnek bennünket kérdésekkel és végigvezetjük őket a projektek nehezebb részein is.
Mi motivált benneteket az Erasmus+ projekt szervezésére?
2012-ben szervezetünk, a PONT Csoport sikeresen kivitelezte Kolozsvár jelentkezését az Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 címre. Ez vezetett az első ifjúsági részvételi költségvetési folyamat 2015-ös kidolgozásához Közép- és Kelet-Európa szerte. Majd 2017-ben kiterjesztettük a projektet két szintre. Először is egy nemzeti szintű keretprogramban más romániai városokat támogattunk a Románia Ifjúsági Fővárosává válás folyamatában. Továbbá elindítottunk egy Erasmus+ stratégiai partnerség projektet ifjúsági kategóriában, Com’ON Europe címmel. A projekttel az volt a fő célunk, hogy új eszközöket tervezzünk a részvételi költségvetés más európai városokban történő népszerűsítésére.
Hogyan választottátok ki nemzetközi partnereiteket?
Kolozsvár egyedi, jól működő részvételi költségvetési modellel bírt, de egy rugalmasabb rendszert akartunk létrehozni. Ezért hét várost választottunk az Európai Ifjúsági Fővárosok hálózatából, akik közül három már használt részvételi költségvetési folyamatot, míg négyen tervezték a bevezetését. Tapasztalataik és szükségleteik ismeretében egy olyan projekttervvel álltunk elő, melynek része volt mind a meglévő modellek javítása, mind az új folyamatok létrehozása.
Miként alakítottátok ki ezt a partnerséget?
Először minden városban – Torinó (Olaszország), Braga és Cascais (Portugália), Maribor (Szlovénia), Thesszaloniki (Görögország, Várna (Bulgária) és Kolozsvár (Románia) – tartottunk egy transznacionális megbeszélést, ahol volt lehetőségünk megismerkedni a helyi érintettekkel és az önkormányzatok különböző megközelítéseivel. E látogatások alatt csodálkoztunk rá, hogy Cascais főleg iskolákban alkalmazta a részvételi költségvetést, de idővel a fiatalok a város egyéb területeinek fejlesztésére is tettek javaslatot, például ők kérték a wifi bevezetését a buszmegállókba.
Mi következett ezután?
Miután jobban átláttuk a különböző kulturális kontextusokat, képzéseket tartottunk városfejlesztési szakemberek bevonásával. A partnereinkkel együttműködésben kifejlesztettünk és kilenc nyelvre lefordítottunk egy fehér könyvet és egy eszköztárat. Ezek a dokumentumok szabadon hozzáférhetőek bárki számára, aki szeretné alkalmazni a részvételi költségvetési folyamatot fiatalokkal. Ennek fényében minden csoport kialakította saját, helyi rendszerét is. Noha kezdetben egy minden városban egységes részvételi költségvetési felület létrehozását terveztük, rá kellett jönnünk, hogy nem működne. Több város már létező rendszerrel bírt, ezért nem akartunk rájuk erőltetni valami újat.
Melyek voltak a legnagyobb kihívások az együttműködés során?
Nem volt könnyű távolról szervezni a munkát, de sikerült egyetértenünk a munkabeosztáson. Akkoriban még vívmánynak számított, hogy Zoomot használtunk, ami nagyon kényelmesnek bizonyult.
Mely módszerek inspiráltak benneteket legjobban?
Minden partner hozta az erősségét. A mi kolozsvári modellünk például megkönnyíti a részvételt, hiszen a nevezéshez már egy három résztvevőből álló informális csoport elég, a pályázáshoz a fiataloknak nem kell szervezethez csatlakozniuk. Ezzel szemben Braga főképp ifjúsági szervezetekkel dolgozik, és nem csak informális csoportokkal. Amikor találkoztunk Cascais önkormányzatának munkatársaival, lenyűgözött bennünket az empátia, mellyel a fiatalok felé fordultak.
Milyen tippet adnátok azoknak, akik egy hasonló kezdeményezés indításán törik a fejüket?
Fontos alaposan mérlegelni a partnerszervezetek kiválasztását! Innováció témájú együttműködések esetében a közös munkanyelv az angol, és mivel részletesen el kell magyarázni, átbeszélni a folyamatokat, ha egy partner nem ért mindent, sok értékes információ elveszhet. Az online megbeszéléseken természetesen használhatunk fordítót, de az élő találkozókon nehezebb a helyzet. Az is fontos, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegyük a programot. A mi európai projektünk helyi kezdeményezéseket tartalmazott, ami még jobban erősítette a hatását. Mindig előnyös összekötni a szervezeteket és a fiatal résztvevőket, hidat emelni közéjük, hiszen több kreatív elme jobb eredményekhez vezet.
Projekteredmények
Két ingyenesen elérhető dokumentumot, egy fehér könyvet és egy eszköztárat fejlesztettek a projektben és fordítottak le kilenc nyelvre.
Fehér könyv
Ez a beszámoló segít megérteni, hogy működik a fiataloknak szóló részvételi költségvetés, melyet Európa-szerte használnak.
Eszköztár
A fehér könyv mellett az eszköztár lát el bennünket gyakorlati eszközökkel és módszerekkel, melyekkel magunk is belekezdhetünk részvételi költségvetési projektekbe.
A projektről
Supported by:
Erasmus+ / Együttműködési partnerségek
EU ifjúsági terület prioritása:
Részvétel a demokratikus életben
Topic:
Aktivizmus és döntéshozatal
Láthatóság:
A lehető legerősebb multiplikátor hatás! Kolozsváron minden évben több mint száz fiatal vesz részt részvételi költségvetési projektekben és a hét város európai partnerségének köszönhetően a részt vevő fiatalok száma Európa-szerte több ezerre tehető.
Részt vevő szervezetek:
PONT Group (RO), Municipality of Torino (IT), Bracara Augusta Foundation (PT), Municipality of Cascais (PT), UNESCO Youth Club Thessaloniki (EL), Varna 2017 – European Youth Capital Association (BG), Youth Cultural Centre Maribor (SI)