Az oldal több nyelven elérhető

Harc a manipuláció ellen: Check Fake!

Ne higgy el mindent, amit hallasz! Az egyhetes ifjúsági csere hat országból (Finnország, Belgium, Törökország, Görögország, Ukrajna, Szlovákia) érkezett harminchat résztvevője megtanulta felismerni a hamis információkat és elkerülni az online tér veszélyeit. Új tudásukat az álhírek terjesztőinek technikáiról és arról, hogyan védekezhetünk ellenük irányelvek formájában publikálták.

A fiatalok részvételének ezekben a projektekben a lehető legaktívabbnak kell lennie. A nemformális tanulási módszerekkel alaposan bele tudják ásni magukat egy témába és ezek a módszerek bátorítják őket tapasztalataik bátrabb megosztására. Az is fontos, hogy kínáljunk a fiataloknak lehetőséget arra, hogy megmutathassák, mit tanultak.
Photo of Diana Jasekova
Diana Jašeková projektkoordinátor

Diana Jašeková projektkoordinátor engedett bepillantást ebbe a nagyszerű ifjúsági cserébe, azaz fiataloknak szóló mobilitási projektbe:

Hogy kezdődött ez a projekt?

Szervezetünk a szlovákiai Nagyszombat (szlovákul Trnava – a szerk.) településen működik. Célkitűzésünk a fiatalok széles körű tájékoztatása helyi és külföldi lehetőségekről az üzlet, a vállalkozói tevékenységek, a karrierfejlesztés, az önkéntesség stb. terén. Sok fiatal, aki részt vesz a foglalkozásainkon nagyszerű ötletekkel áll elő új projektekhez. Így történt a Check Fake! esetében is. A helyi parlamenti választások előtt egy csoport középiskolás fiatal megkeresett bennünket, hogy aggódnak a megbízhatatlan hírforrások miatt. Az időzítés tökéletesnek tűnt a téma feldolgozásához, ezért javasoltuk nekik, hogy rendezzék meg saját ifjúsági csere programjukat.

Hogyan készültetek a projektre?

Alakítottunk egy munkacsoportot, amely támogatta a fiatalokat a projekt jelentkezési szakaszában. Megtanítottuk nekik, hogyan lehet csoportokat fogadni, összeállítani a projekt heti programját és beadni a pályázatot. Segítettünk nekik formába önteni az elképzeléseiket és tanácsokat adtunk nekik az összetettebb információk átadásának legjobb módszereiről. Mindannyian remek munkát végeztek! A jól megírt pályázatot rögtön elfogadták.

Kik voltak a projektben részt vevő fiatalok?

Természetesen olyan fiatalokat akartunk bevonni, akiket igazán érdekelt a téma. Ez egy remek lehetőség volt, hogy újoncok és tapasztaltabb résztvevők egyaránt beléphessenek az Erasmus+ projektek világába. Azért a 18-28 éves korosztályt céloztuk meg, hogy dolgozó emberektől az egyetemi hallgatókon át a középiskolás tanulókig, sokféle hátterű fiatal vehessen részt. Kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőink is voltak, akiket az internetes információk még jobban befolyásolhatnak, így számukra projektünk különösen hasznosnak bizonyult. Kimondottan azok a fiatalok, akik vidéki területekről érkeztek, nagyon kevés információval bírtak a fact checking, azaz a tények ellenőrzésének módszereiről. Ők mesélték, hogy a barátaik és a családjuk is ritkán kérdőjelezte meg az interneten található információk valóságtartalmát, és amikor a fiatalok megtették, bírálták őket.

Hogyan választottátok ki a partnereiteket?

A partnerszerevezeteinket a már bevált partnereink javaslatai alapján és a SALTO partnerkereső eszköze, az Otlas segítségével választottuk.

Hogyan építettétek fel a heti programot?

Bemelegítő és jégtörő játékokkal kezdtünk, hogy a csoport tagjai megismerkedjenek egymással és megteremtsünk egy barátságos, befogadó légkört. Emellett bemutattuk az Erasmus+ programot az újoncoknak, beleértve egy pozsonyi kirándulást az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletére. Ezután vágtunk bele a témába: kvízek segítségével vezettük be az álhírek elméleti háttere, a félretájékoztatás, a manipuláció és az összeesküvés elméletek megvitatását. Majd következett a program legélvezetesebb része, a gyakorlatok!

Milyen módszereket alkalmaztatok a gyakorlati tanulásban?

Még a program kezdete előtt megkértük a résztvevőket, hogy készítsenek prezentációkat az országaikról. Mindegyik bemutató adott kultúrára vonatkozó jellemzői között el kellett rejteniük egy hamis sztereotípiát, így a társaik találgathattak, melyik állítás nem igaz. Emellett olyan kreatív tevékenységeket is végeztünk, mint a kritikus gondolkodást erősítő és az interneten keringő hamis információk felismerését oktató online játékok (Factitious; Bad News; Fake It To Make It). Ez segítette a résztvevőket, hogy a következőkben létrehozzák saját offline játékaikat: társasokat, szimulációkat, szerepjátékokat készítettek. Majd, hogy jobban megértsék a hirdetésekben használt technikákat, a csoport tagjainak reklámokat kellett kitalálniuk adott termékekhez. Egyik csapat például reklámvideókkal akart „eladni” egy szerelmi bájitalt, míg mások olyan videómontázst szerkesztettek, ahol egy másik ember szavait adták a főszereplő szájába montázs segítségével.

Mit tanultak a fiatalok ezekből a játékokból és feladatokból?

A legtöbb résztvevő formális tanulási környezethez szokott, ezért néhányan meglepőnek találták, hogy lehetséges egyszerre jól érezni magukat és a nemformális tanulással tanulni is. A tevékenységek megmutatták nekik az álhírek veszélyeit a társadalomra nézve, illetve, hogy hogyan ellenőrizhetik, az információ megbízható forrásból származik-e. Ez volt az egyik legfontosabb dolog, amit az egy hét alatt elsajátítottak. Új tudásukat egy kézikönyvben összegezték, amit aztán a barátaiknak és a családjuknak is meg tudtak mutatni.

Hogyan vontátok be a résztvevőket a tevékenységekbe?

Egy programokkal teli hét alatt a résztvevők könnyen elveszíthetik a motivációjukat, ezért sok izgalmas ötlettel készültünk, beiktattunk számos szünetet és energizáló játékot. A résztvevőket még az ifjúsági csere előtt megkérdeztük, hogy milyen műhelyfoglalkozásokat tartanának szívesen. Például egy ukrán lány egy az álhírek felismerésére szakosodott cégnél dolgozott, ezért fantasztikus workshopot tudott tartani a tények ellenőrzésének gyakorlatáról. Egy másik 16 éves résztvevő pedig megmutatta, hogyan lehet elbizonytalanítani az álhírekben hívő embereket. Természetesen egy szakértő facilitátor, az Európai Bizottságnál dolgozó kollégánk segítette a keretek megtartását és vezette az elméletibb aspektusokról szóló részeket.

Milyen módon hirdettétek a projektet?

Készítettünk saját pólókat, jelvényeket, hirdetéseket, képregényeket és cikkeket, melyeket az Instagram és a Facebook csatornáinkon tettünk közzé #Checkfake hashtaggel. Különösen inspiráló volt a Danubiana modern művészeti múzeumban tett látogatásunk, mely tökéletes helyszínnek bizonyult a vizuális üzenetek és a propaganda megvitatására! A hét végére pedig elkészült az a kézikönyv is, amit a résztvevők osztálytársaikkal, iskolákkal és a saját országuk öt másik szervezetével osztottak meg.

Hogyan szerveztétek meg a logisztikát?

Szervezetünk tagjai koordinálták a logisztikát, de a résztvevők is aktív szerepet játszottak benne. A szlovákiai csapat például utánanézett és továbbította a legjobb utazási megoldásokat a más országokból érkező csapatoknak. A projekt egy vidéki területen zajlott nem messze Pozsonytól (kb. 30 km távolságra), ezért mi szerveztük meg a szállásra eljutást.

Mi minden jelentett kihívást?

A résztvevők különböző elvárásai, melyek a csoport viselkedését is befolyásolták. Például nehéz volt aktív részvételre buzdítani a kevesebb önbizalommal bíró fiatalokat. Habár próbáltuk a tevékenységeket a lehető legváltozatosabbá és leginteraktívabbá tenni, több résztvevőt még így is nehéz volt lekötni egyes témákkal: ezeknek a fiataloknak igazán szükségük volt biztatásra ahhoz, hogy a projekt minden részéhez hozzátegyenek valamit.

Van egyéb javaslatotok azok számára, akik egy hasonlóan sikeres ifjúsági cserét szeretnének rendezni?

Egy jó minőségű projekthez elengedhetetlen, hogy alaposan átgondoljuk a projekt szerkezetét és egy jó flowban egymásra épülő tevékenységeket rakjunk össze. Ami pedig még fontosabb, ötvözzük az örömöt a tanítással!

Wow!

Micsoda hatás! A projekt résztvevői megtanulták, hogyan lehetnek kritikus és aktív állampolgárok. A finn résztvevők létrehoztak egy informális csoportot és az ifjúságsegítők mentális egészségével kapcsolatos témákon kezdtek dolgozni. Mások részt vettek az Európai Szolidaritási Testület önkéntes programjában, illetve belevágtak egy ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projekt szervezésébe.

Projektkoordinátorok

Photo of Diana Jasekova
Diana Jašeková, JD

Diana Jašeková a Youth of Equality szervezet elnöke. A jogtudományok doktora, a nemzetközi és az európai jog szakértője, kutatásainak fő témái a kriminológia és a fiatalkori bűnözés. Szenvedélyes ifjúságsegítő, ifjúsági projektek és ifjúsági mobilitási programok facilitátora. Nemzetközi képesítésekkel rendelkezik a projektmenedzsment terén. Diana helyi szinten is rendez vezetés, vállalkozás és projektkezelés témájú szemináriumokat. Több nem kormányzati szervezetnél dolgozott önkéntesként.

Projekteredmények

A résztvevők által készített kézikönyv leírja a projekt tevékenységeit és segít megérteni, hogyan szűrjük ki az álhíreket és a félretájékoztatást.

Kézikönyv

A füzet színes, remekül illusztrált tartalma segítség azoknak, akik hasonló tevékenységeket szeretnének megvalósítani. Nézzetek bele a Check Fake! csapata által használt játékok és technikák gyűjteményébe!

Találat(ok) megtekintése

A projektről

Supported by:

Erasmus+ / Ifjúsági cserék

EU ifjúsági terület prioritása:

Részvétel a demokratikus életben

Topic:

Részvétel hirdetése mindenkinek

Láthatóság:

A szlovákiai modern művészeti múzeumot ellepték a Check Fake! pólós fiatalok! A hét végére elkészült kézikönyvet a résztvevők osztálytársaikkal, iskolákkal és öt, saját országukban működő nem kormányzati szervezettel osztották meg.

Szerzők

Photo of Lilla Gosi
Lilla Gősi

Lilla Gősi is a freelance journalist and trainer. She writes, draws and uses the combination of these two for telling stories and creating non formal educational activities. She graduated in Communication and Media and History of Art. She has been publishing since 2012 in the most popular Hungarian weekly magazine, Nők Lapja. She is an active blogger. She loves working with groups and asking questions. She comes from Hungary and lives in Italy since 2017. She participated in several European training, exchange and volunteering projects. The main issues she cares about: promoting sustainability, critical thinking, inclusion and art. In her free time, she enjoys art, culture and travelling related activities.