Felmerült bármilyen akadály?
Természetesen. Például nem volt könnyű helyi partnereket találni. Egyes iskolákban szigorúbban szabályozzák, hogy milyen politikával kapcsolatos eseményeket fogadhatnak, akkor is, ha az események pártatlanok. Ezért a tevékenységeinket néhány esetben végül nem az eredetileg tervezett városokban szerveztük meg. Egy további kihívást jelentett a nyári időszak, amelyre az Európai Parlamenti választások szimulációját terveztük. A több mint 800 taggal működő Európai Parlament szimulációjához sok résztvevős, nagy csoportot szerettünk volna, de a legtöbb fiatal ebben az időszakban nyaralt. A helyi partnereink, a tanárok és a szervezet önkéntesei segítettek a hirdetésben. A korábbi eseményeken összeszedett kontaktjaink listája is segítségünkre volt, mellyel végül elértük a célunkat, körülbelül 40 résztvevőt.
Hogyan vontátok be a fiatalokat a tevékenységekbe?
Általában sok múlt a csoporton: voltak olyan csoportjaink, ahol a fiatalok tájékozottak voltak, átlátták, mi történik Európában a választások tekintetében. Máshol viszont előfordult, hogy az alapoktól kellett kezdenünk, az Európai Unió és fő intézményeinek bemutatásával. Emellett sok fiatal nehezen fejezte ki a véleményét, ezért minden foglalkozást energizáló feladatokkal és játékokkal kezdtünk, hogy feloldjuk őket. Ettől kényelmesebben érezték magukat és mi is fel tudtuk mérni, hogy mennyi tudással rendelkeztek az adott témáról. Ezután felhívtuk a figyelmüket néhány a környezetükben lévő fejlesztési projektre és elmagyaráztuk, az Európai Unió miként támogatta főképp anyagilag ezeket a projekteket. Amikor a fiatalok komfortosan érezték magukat, és elkezdtek hozzászólni a témához, rátérhettünk a választásokra.
Miért pont Bacău megye fiataljait választottátok a projekt célcsoportjaként?
Az ADA szervezet 2012 óta aktív ebben a megyében, több projektben volt lehetőségünk helyi civil szervezetekkel, iskolákkal és fiatalokkal dolgozni. Feltűnt, hogy a fiatalok, különösen a 16-24 éves korosztály nincs tisztában a részvételi demokrácia fontosságával és azzal a szereppel, ami állampolgárokként őket megilleti. Ezért szenteltük a teljes 2019-es évet a részvételi demokrácia népszerűsítésének. Mivel a megye központjától távol élő fiataloknak nehéz részt venni az ifjúsági lehetőségekben, mi mentünk hozzájuk vidékre. Nyolc várost választottunk a tevékenységek helyszínéül, ahol a helyi középiskolákban vagy a helyi partnereink irodáiban mindenki könnyen bekapcsolódhatott a programba.
Melyek voltak a projekt szervezésének fő szakaszai?
Miután felmértük a helyi közösség szükségleteit és eldöntöttük, mely ügyekre szeretnénk koncentrálni, megalakítottuk a csapatunkat és beadtuk a pályázatot. A pályázati űrlap részletes kérdéseinek hála megértettük a célkitűzéseinket, a célcsoport nagyságát és a készítendő magazin számát stb. Fontos tisztázni ezeket a célokat ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne, a terv működhet. Emellett kiválasztottuk a partnereinket, megterveztük a logót, időzítettük az eseményeket, megszerveztük a logisztikát partnereinkkel. A tevékenységeket mindig visszajelző körök követték a résztvevők és partnerek bevonásával, amivel mérni tudtuk teljesítményünk hatékonyságát.
Mire használtátok a visszajelzéseket?
Például az Európai Parlament szimulációin először egy törvény eredeti szövegével akartunk dolgozni, de a legtöbb résztvevő nem értette ezt a hivatalos nyelvezetet. Másodszorra már a saját szavainkkal foglaltuk össze a törvényt, ami sokkal jobban működött! Arra is rájöttünk, hogy a helyszín is számít. Az osztálytermek túl formálisak voltak, ezért, ha lehetett, olyan termeket kértünk, melyekben nem szoktak hagyományos oktatási tevékenységeket tartani vagy jó idő esetén kimentünk az udvarra. Így a diákok ahelyett, hogy tanárnak tekintettek volna bennünket, kollégaként, munkatársként néztek ránk.
Valamilyen formában folytatódott a projekt?
A járvány óta a Facebook oldalunk és a weblapos tartalmak fejlesztésén, illetve a magazin egy 2020. decemberében megjelenő új számán dolgoztunk, amely a koronavírus ifjúsági részvételre gyakorolt hatását vizsgálja.