Szavazatok a jövőnkre: Youth for Democracy

A projekt koordinátorával, Bianca Butacuval beszélgettünk:

A projekt mely aspektusai voltak a legsikeresebbek?

Mind a 22 tevékenységünkkel sok résztvevőt értünk el, de a részvételi demokráciáról szóló workshop, melyet Onești városban tartottunk különösen jól sikerült. A “Grigore Moisil” National College Onești, mely az Európai Parlament Nagykövet Iskolája, segítségével három órát tölthettünk 200 diák részvételével a városi könyvtárban. Azzal kezdtük, hogy megvitattuk a romániai elnöki választásokat, a helyi és központi közintézmények működését és azt, hogy miért fontos szavazni. Ezután meghívott szakértőnk, Timothy McKinney, a miami, floridai United Global Outreach szervezet munkatársa tartott előadást a demokratikus folyamatok különbségeiről és a fiatalok közösségi részvételének lehetőségeiről. Végül egy World Café tevékenység formájában a résztvevők városuk különböző aspektusait vitatták meg a következő tíz évre vonatkozóan, úgy mint a fiataloknak szóló programokat, a közösségi média hatását a döntéshozatalra, az önkéntes lehetőségeket stb.

Honnan jött a projekt ötlete?

Mindig is érdekeltek az európai ügyek, de a konkrét kezdőlöketet egy a 2018-as évben Romániában meghatározott európai szolidaritási projekt prioritás adta. Olyan programokat vártak, melyek az európai parlamenti választásokat népszerűsítették. Mivel a romániai elnöki választások 2019-ben történtek, az időzítés tökéletesnek bizonyult arra, hogy hirdessük a fiatalok demokráciában való részvételét.

Hogyan épült fel a csapatotok?

A romániai Bacău város egy szervezete, az Active Development Association (ADA) önkéntesei voltunk mind az öten. A feladatainkat a különböző érdeklődési köreink és jártasságunk alapján választottuk ki. Személy szerint én már korábban is dolgoztam más projektek menedzselésén, de ez volt az első alkalom, hogy elejétől a végéig én koordináltam a projektet.

Voltak különösen eredményes aspektusai a projektnek?

Nagyon fontos volt, hogy új területeken fedezzünk fel és fejlesszünk képességeket. Például, a projekt alatt tanultam meg, hogyan kezeljek egy weblapot és Facebook oldalt, illetve cikkeket, sajtóanyagokat írni és posztereket tervezni. Az európai választások működéséről és az Európai Parlamenten belüli különböző politikai csoportokról is sok új információt szereztünk. Az Európai Unió által finanszírozott ifjúsági projektek dokumentációját és adminisztrációját is megértettük. Mivel sok emberrel kerültünk kapcsolatba és dolgoztunk együtt a projekten, új partnereket hoztunk a szervezetünknek. Emellett részt vehettünk a választások hirdetésében és hatással lehettünk a fiatalok közösségben való részvételére. Már csak ez elég ok lenne arra, hogy megismételjük az élményt!

Mi volt az Active Development Association szervezet szerepe a projektben?

Én írtam a pályázatot, de a fiatalok nevében az egyesületnek kellett benyújtania az Európai Szolidaritási Testület szolidaritási projekt pályázatot. Az egyesület elnökétől sok támogatást kaptunk és a szervezet egy munkatársa, egy coach is segítette a munkánkat kiváltképp személyes és szakmai céljaink meghatározásában.

Felmerült bármilyen akadály?

Természetesen. Például nem volt könnyű helyi partnereket találni. Egyes iskolákban szigorúbban szabályozzák, hogy milyen politikával kapcsolatos eseményeket fogadhatnak, akkor is, ha az események pártatlanok. Ezért a tevékenységeinket néhány esetben végül nem az eredetileg tervezett városokban szerveztük meg. Egy további kihívást jelentett a nyári időszak, amelyre az Európai Parlamenti választások szimulációját terveztük. A több mint 800 taggal működő Európai Parlament szimulációjához sok résztvevős, nagy csoportot szerettünk volna, de a legtöbb fiatal ebben az időszakban nyaralt. A helyi partnereink, a tanárok és a szervezet önkéntesei segítettek a hirdetésben. A korábbi eseményeken összeszedett kontaktjaink listája is segítségünkre volt, mellyel végül elértük a célunkat, körülbelül 40 résztvevőt.

Hogyan vontátok be a fiatalokat a tevékenységekbe?

Általában sok múlt a csoporton: voltak olyan csoportjaink, ahol a fiatalok tájékozottak voltak, átlátták, mi történik Európában a választások tekintetében. Máshol viszont előfordult, hogy az alapoktól kellett kezdenünk, az Európai Unió és fő intézményeinek bemutatásával. Emellett sok fiatal nehezen fejezte ki a véleményét, ezért minden foglalkozást energizáló feladatokkal és játékokkal kezdtünk, hogy feloldjuk őket. Ettől kényelmesebben érezték magukat és mi is fel tudtuk mérni, hogy mennyi tudással rendelkeztek az adott témáról. Ezután felhívtuk a figyelmüket néhány a környezetükben lévő fejlesztési projektre és elmagyaráztuk, az Európai Unió miként támogatta főképp anyagilag ezeket a projekteket. Amikor a fiatalok komfortosan érezték magukat, és elkezdtek hozzászólni a témához, rátérhettünk a választásokra.

Miért pont Bacău megye fiataljait választottátok a projekt célcsoportjaként?

Az ADA szervezet 2012 óta aktív ebben a megyében, több projektben volt lehetőségünk helyi civil szervezetekkel, iskolákkal és fiatalokkal dolgozni. Feltűnt, hogy a fiatalok, különösen a 16-24 éves korosztály nincs tisztában a részvételi demokrácia fontosságával és azzal a szereppel, ami állampolgárokként őket megilleti. Ezért szenteltük a teljes 2019-es évet a részvételi demokrácia népszerűsítésének. Mivel a megye központjától távol élő fiataloknak nehéz részt venni az ifjúsági lehetőségekben, mi mentünk hozzájuk vidékre. Nyolc várost választottunk a tevékenységek helyszínéül, ahol a helyi középiskolákban vagy a helyi partnereink irodáiban mindenki könnyen bekapcsolódhatott a programba.

Melyek voltak a projekt szervezésének fő szakaszai?

Miután felmértük a helyi közösség szükségleteit és eldöntöttük, mely ügyekre szeretnénk koncentrálni, megalakítottuk a csapatunkat és beadtuk a pályázatot. A pályázati űrlap részletes kérdéseinek hála megértettük a célkitűzéseinket, a célcsoport nagyságát és a készítendő magazin számát stb. Fontos tisztázni ezeket a célokat ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne, a terv működhet. Emellett kiválasztottuk a partnereinket, megterveztük a logót, időzítettük az eseményeket, megszerveztük a logisztikát partnereinkkel. A tevékenységeket mindig visszajelző körök követték a résztvevők és partnerek bevonásával, amivel mérni tudtuk teljesítményünk hatékonyságát.

Mire használtátok a visszajelzéseket?

Például az Európai Parlament szimulációin először egy törvény eredeti szövegével akartunk dolgozni, de a legtöbb résztvevő nem értette ezt a hivatalos nyelvezetet. Másodszorra már a saját szavainkkal foglaltuk össze a törvényt, ami sokkal jobban működött! Arra is rájöttünk, hogy a helyszín is számít. Az osztálytermek túl formálisak voltak, ezért, ha lehetett, olyan termeket kértünk, melyekben nem szoktak hagyományos oktatási tevékenységeket tartani vagy jó idő esetén kimentünk az udvarra. Így a diákok ahelyett, hogy tanárnak tekintettek volna bennünket, kollégaként, munkatársként néztek ránk.

Valamilyen formában folytatódott a projekt?

A járvány óta a Facebook oldalunk és a weblapos tartalmak fejlesztésén, illetve a magazin egy 2020. decemberében megjelenő új számán dolgoztunk, amely a koronavírus ifjúsági részvételre gyakorolt hatását vizsgálja.