Tanulás és aktív részvétel új technológiákkal: Digitally Agile Youth Work

Interjúnkban részt vett a projekt koordinátora, Liz Green (YouthLink Scotland, Skócia) és a partnerszervezetek képviselői: Dr. Niels Brüggen (JFF – Institute for Media Research and Media Education, Németország), Jean-Marie Cullen (National Youth Council of Ireland, Írország) and Hilary Phillips (YouthLink Scotland, Skócia):

Milyen célokat tűztetek magatok elé ezzel a projekttel?

Igyekeztünk fejleszteni, átadni és népszerűsíteni az ifjúságsegítőknek szóló digitális eszközöket, és informálni a legújabb trendekről és feltörekvő ötletekről a döntéshozókat és a fenntartókat. Az ifjúsági területen dolgozók átlátták, hogy szükség van innovációra, képzésre és tanulóközösségekre. De még azok a fiatalok sem szükségszerűen műveltek digitális téren, akik többé-kevésbé ismerik a digitális technológiákat. Tehát itt lép be a képbe az oktatás, mely segíteni tud! Nem várhatjuk el az ifjúságsegítőktől, hogy technikai szakértők lesznek, de ahhoz, hogy a kliensekkel foglalkozzanak, érteniük kell a számítógépekhez, okostelefonokhoz és egyéb készülékekhez.

Hogyan épült fel az együttműködés?

A projekt 2017-ben indult, hét partnerszervezettel hat különböző európai országgal. Közülük öt szervezet már dolgozott együtt más projekteken, és többünk egy a digitalizáció és ifjúság(i munka) területére fókuszáló szakértői csoport tagja volt az Európai Bizottság szervezésében. Habár más háttérből jöttünk, ugyanaz a szenvedély fűtött bennünket a téma iránt, illetve, hogy megoszthassuk a tapasztalatainkat!

Milyen előkészületeket végeztetek?

A pályázat benyújtása előtt már csaknem két évvel elkezdtük a tervezést. Az európai szakértői csoport és más kisebb projektek, például tanulmányi utak segítettek a szakmai ismereteink és a partnerek közti bizalmi kapcsolat megalapozásában. Az, hogy összeálltunk ezekkel a szakmai szervezetekkel és hozzáértő szakértőkkel a legelső lépése volt a nagyszerű elképzelések kidolgozásának. A pályázat megtervezése időigényes volt, de ennek köszönhetően, amikor elkezdtük a megvalósítást, az egész projekt ütemterve készen állt.

Hogyan képzeljük el a projekt szerkezetét?

Három dolgot szerettünk volna előállítani a projekt során: egy 36 jó gyakorlatot tartalmazó gyűjteményt, képzési anyagokat és a Digitális Ifjúsági Munka Európai Irányelveit. Azzal kezdtük, hogy a transznacionális projekttalálkozókon kiválasztottuk a jó gyakorlatokat, és csak ezután álltunk neki a képzési anyagok kidolgozásának. Később állítottuk össze az európai irányelveket a folyamat során elsajátított tudásra alapozva. A kivitelezésnél fő szempont volt, hogy az anyagaink relevánsak legyenek mindenki számára, ifjúságsegítőktől kezdve a döntéshozókig.

Milyen módszertant használtatok?

Két fázisban, a projekt elején és a vége felé, készítettük el a jó gyakorlatokat bemutató videókat, amivel szerettük volna hangsúlyozni a technológiai változások ütemét a projekt két éve alatt. Például a 3D-s nyomtatás és a virtuális valóság csak a második szakaszban került terítékre. Egy másik módszer, amit nagyon élveztünk: képzéseinken a szervezetek fele tartotta az oktató workshopokat a többi partnernek, így a következő foglalkozásokat a visszajelzések alapján tudtuk alakítani. Ezen kollektív tanulási folyamat vezetett az új képzési módszerek létrehozásához.

Mondanátok néhány példát a videókban bemutatott innovatív módszerekre?

Az ausztriai #ME workshopokon 13 éves és idősebb fiatalok gondolkodtak együtt arról, hogyan befolyásolja a közösségi média a szépségről és önmagukról alkotott képet. Egy finn csapat együttműködésre bátorítva a fiatalokat a Spaceteam nevű telefonos játékot vetette be, ahol a csapatmunkán múlik, hogy sikerül-e megmenteni az űrhajót egy katasztrófától. A németországi Future Monster Labs foglalkozásain a gyerekek a környezet jövőjével foglalkoztak, illetve a fenntarthatóságot hirdették régi anyagok újra-felhasználásával, egy alkotófolyamattal. Egy másik videó azt mutatja, hogyan találhatnak közös nézőpontokat menekült és ír fiatalok fotós történetek készítése közben.

Hogyan vezettétek rá a fiatalokat az aktív részvételre?

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy, habár a fiatalok az abszolút haszonélvezői ennek a projektnek, mi az ifjúságsegítőknek szerettünk volna segíteni. A legtöbb részt vevő szervezet viszont közvetlenül fiatalokkal dolgozik helyi szinten! A National Youth Council of Ireland például több mint 50 különböző ifjúsági szervezettel áll együttműködésben. Főleg a konzultációkon adódott sok lehetőség, hogy a fiatalok tapasztalatait is beépítsük a projektbe. Felfedeztük, hogy a digitális ifjúsági munka milyen hatással volt rájuk, és ez ténylegesen hozzájárult ahhoz, hogy bekerüljön a hangjuk az irányelvekbe is! Illetve azáltal, hogy a fiatalok megjelentek a videókban, az ifjúságsegítők, a szervezetek és a döntéshozók jobban megérthetik, miként elégíthetik ki a szükségleteiket.

Mit tanultatok a projekt során?

Sok ifjúságsegítő alapvetően elutasítja a digitális technológiák használatát, különösen azért, mert nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és készségekkel ezen a területen. De a projektünk megmutatta, érdemes szembemenni ezzel az ellenállással. A képzések fantasztikus lehetőséget kínáltak a csoportnak: képzőként is fejlődtek és a tanulói szerepben is kipróbálhatták magukat. Lenyűgöző a videókban látható, ifjúságsegítőktől származó ismeretek széles tárháza! Az egymás országaiban rendezett, transznacionális találkozók, ahol szakmabeliekkel oszthattuk meg a gondolatainkat szintén jó lehetőséget kínáltak reflexióra.

Milyen szerepet vállaltak a projektben a partnerszervezetek?

Mindannyian olyan feladatokat vállaltunk, amelyekhez a legjobban értettünk. Valaki az irányelvek kidolgozásában vállalt vezető szerepet, míg mások a képzésekért voltak felelősek vagy a jó gyakorlatokat bemutató videókért. Minden eredményen együtt dolgoztunk, és általánosságban a YouthLink Scotland koordinálta a kommunikációt, az értékelést és az eredmények terjesztését.

Milyen nehézségekkel szembesültetek és hogyan oldottátok meg őket?

A legnagyobb kihívás az ambiciózus projekt menedzselése volt. Amikor beadtuk a pályázatot, talán alábecsültük, hogy mekkora stáb szükséges a megvalósításhoz. Csapatként kellett áthidalnunk ezt a nehézséget, úgy, hogy mindenki keményen dolgozott. Az elején a videókészítés is kihívást jelentett, de sokat tanultunk róla a projekt előrehaladtával. Zoom meetingeken kommunikáltunk, ami akkoriban még nagyon innovatív volt. A nehezebb helyzetek megoldásában segített az őszinteség: nem féltünk kimondani, ha összezavarodtunk vagy nem sikerült időben elkészülni egy feladattal, ami enyhítette a nyomást.

Lett a projektnek utánkövetése és folytatása?

Két régi partnerünkkel és két új szervezettel belevágtunk egy másik hosszú távú partnerségi együttműködések projekt pályázatába, a közeljövőben várjuk az eredményeket. Ez a projekt nagy előrelépés lesz számunkra! Míg a Digitally Agile Youth Work projektben eszközöket, forrásokat és foglalkozásokat fejlesztettünk, ez az új Learning Communities projekt kimondottan az egyenrangú felek közötti, csoportos tanulást fogja erősíteni.

Adnátok tippeket, mások hogyan tervezhetnek egy a tiétekhez hasonló projektet?

Mielőtt egy ilyen nagy projektre pályáznak, alakítsák ki a partnerséget! Részt vehetnek partnerségépítő szemináriumokon és sokféle online eszköz áll rendelkezésre, mellyel megbizonyosodhatnak róla, hogy mindenki egy hullámhosszon van. Alaposan olvassák el a pályázati útmutatót, és gondolják át, hogyan fogják megosztani az eredményeket. Így lesz idejük a terjesztésre alkalmas helyek és felületek feltérképezésére.